MEGHÍVÓ

 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Védjegy Egyesület (MVE)

partnerségi megállapodás alapján ezúton meghívja Önt

2012. május 30-án (szerda) du. 14.00 órai kezdettel rendezendő

közös védjegy szakmai ügyfél fórum 2012 rendezvényére

 

Helyszín: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala székház, földszinti konferenciaterem

(Budapest V., Garibaldi u. 2.)

Program:

14.00     Megnyitó – dr. Ficsor Mihály elnökhelyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Moderátorok:

dr. Gonda Imre – főosztályvezető-helyettes SZTNH, MVE alelnök

Gláser Tamás ügyvezető elnök – MVE

 

14.10     Kerekasztal beszélgetések  

1.    Az alaki vizsgálata - új értelmezés a Nizzai Osztályozás fejezetcímeinek hatályáról ("IP Translator" ügy)

   Téma vitaindító előadás kb. 5-8 perc

  Előadó:                dr. Gonda Imre, főosztályvezető-helyettes, SZTNH

2.    A hivatalból végzett érdemi vizsgálat aktuális kérdései

-          a Párizsi Uniós Egyezmény 6 cikkének alkalmazása, 

-          a megkülönböztető képesség megszerzésének igazolása

                         Téma vitaindító előadás kb. 5-8 perc

                         Előadók:             dr. Hegedűs Viktória, osztályvezető, SZTNH

                                                        dr. Tóháti Márta, osztályvezető, SZTNH

3.      Megtévesztő díjfizetési felhívások

                         Téma vitaindító előadás kb. 5-8 perc

                         Előadó:                dr. Kiss Gabriella, osztályvezető-helyettes SZTNH

4.      E-bejelentés, gyakorlati tapasztalatok

                         Téma vitaindító előadás kb. 5-8 perc

                         Előadó:                Barna Tamás, főosztályvezető-helyettes, SZTNH

5.      A Hungarikum törvény

                         Téma vitaindító előadás kb. 5-8 perc

                         Előadó:                dr. Szabó Ágnes szakosztályvezető, MVE

 

A rendezvény célja a gyakorlatot érintő aktuális kérdések kötetlen és konkrét ügyektől független keretek között zajló megvitatása.

 

Részvétel esetén a vedjegyegyesulet@vedjegyegyesulet.hu kérjük szíves regisztrációjukat 2012. május 28-ig.

 

A rendezvény várhatóan 16.30 óráig tart. Várjuk szíves érdeklődésüket és részvételüket.

 

Budapest, 2012. április 27. 

 

                                       Üdvözlettel: 

 

Dr. Ficsor Mihály                                         Gláser Tamás

           SZTNH elnökhelyettes                                ügyvezető elnök

143 millió dollár értékű kalózszoftver van a magyarok számítógépein

A BSA ez évi, a kalózkodás nemzetközi helyzetét vizsgáló tanulmánya 41 százalékra becsüli Magyarországon a kalózszoftverek arányát. Az idehaza érvényes licenc nélkül használt programok értéke eléri a 143 millió dollárt.

A világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő Business Software Alliance (BSA) közzétette sorban a kilencedik, a szoftverkalózkodás globális helyzetét vizsgáló tanulmányát. A 2011-es év adatait összegző Global Piracy Study világszerte 42, az Európai Unió tagállamaira nézve átlagosan 33 százalékra becsüli a kalózkodás arányát.

Az illegális szoftverhasználatot tekintve a fejlődő és fejlett gazdaságok között tapasztalható olló továbbra sem szűkül. A jelentés a fejlett gazdaságokra nézve 24, a fejlődő országok esetében 68 százalékban állapítja meg a szoftverkalózkodás arányát. A legmagasabb a kalózkodási ráta Banglades, Grúzia, Moldova, Líbia és Zimbabwe területén, ahol az illegálisan használt programok aránya eléri, sőt meghaladja a 90 százalékot. A legalacsonyabb mutatóval az Egyesült Államok rendelkezik, ahol 19 százalékra becsülték a kalózszoftverek arányát. Alacsony, 25 százalék alatti a mutató még Japán, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Luxembourg és Svájc területén is.

A BSA közleménye szerint a tanulmány a licenc nélkül használt programok értékét is megbecsüli. E szerint a nemzetközi 42 százalékos kalózkodási arány több mint 63 milliárd dollár értékű illegális szoftvernek felel meg. Az Európai Unióra nézve mintegy 14,4 milliárd dollárra becsülik a kalózprogramok értékét.

A tanulmány országadatokat is közöl, amelyből kiderül Magyarországon 2009 óta változatlan, 41 százalékos a szoftverkalózkodás aránya. Bár a ráta nem változott, az illegálisan használt programok értéke növekedett. A 2009-es évre vonatkozó 41 százalékos arány 113 millió dollár értékű kalózszoftvernek felelt meg, míg ugyanezen arány a 2011-es évben már 143 millió dollár értékű illegálisan használt programot jelentett. 

A tanulmányhoz 15 ezer üzleti és lakossági felhasználó megkérdezésével kutatás is készült, amely szerint nemzetközi szinten a számítógép-használók 57 százaléka ismeri el, hogy kalózkodik, közülük sokan minden telepített programot illegális forrásból szereznek be. Az Európai Unió tagországaiban a felhasználók 48 százaléka mondta el a kutatók kérdésére, hogy kalózprogramokat is használ. Az európai válaszadók 22 százaléka alkalmanként, 26 százaléka ritkán választja a szoftverbeszerzés illegális formáját. A lekérdezés szerint a szoftverkalózok többnyire 25 és 44 év közötti férfiak, akik jellemzően több szoftvert telepítenek gépeikre, mint azok, akik nem használnak illegális programokat.

A BSA Magyarország közleménye kiemeli, a jelentős kalózkodási ráták ellenére számos országban sikerül fokozatosan csökkenteni a kalózszoftverek arányát, ami azt bizonyítja, hogy a kormányzatok képesek hatékonyan fellépni a szoftverkalózkodás visszafogása érdekében. A kalózellenes intézkedések fontos eleme a közfigyelem felhívása a szoftverkalózkodásra és a szellemi tulajdonjogokra az iparággal és a hatóságokkal együttműködésben, valamint a szoftverek és más védett anyagok védelmének modernizálása az olyan innovációk, mint a felhő alapú számítástechnika vagy a hálózatba kapcsolt mobileszközök megjelenése miatt. Fontos továbbá a példamutatás: kizárólag legális szoftverek használata, software asset management (SAM) programok bevezetése és a legális szoftverek használatának népszerűsítése az állami vállalatok, beszállítóik és partnereik körében.

A BSA-nak az IDC-vel és az Ipsos-szal partnerségben elkészített tanulmányáról további információ a bsa.org/globalpiracy2011 oldalon érhető el.

 

Nagy tételű hamis mosószert és öblítőt foglalt le a NAV békési akciója során

Ötszázezer kiló ruha mosásához elegendő hamis mosószert és öblítőt találtak a „Piszkos Tizenkettő” akcióban a pénzügyőrök és a revizorok Békés megyében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szabálysértési és büntetőeljárásokat indított, illetve fejenként több százezer forintos bírságot szabhat ki a békéscsabai piac és környékének árusaira egyebek mellett feketefoglalkoztatás és igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés megyei pénzügyőrei és adóellenőrei közös akciót hajtottak végre a vásárlókat megtévesztő hamisítványok kiszűrésére. A „Piszkos Tizenkettő” akcióban 34 pénzügyőr és hét adóellenőr vett részt, akik egyszerre 12 helyszínen ellenőrizték az árusokat. Az akció központja a békéscsabai piac és környéke volt, de vizsgálatok zajlottak Battonya, Méhkerék és Gyula körzetében is.

A pénzügyőrök néhány óra leforgása alatt, nyolc helyen találtak közismert világmárka jelzésével ellátott mosóport és öblítőt kiskereskedelmi egység, egyéb üzlethelyiségek, garázsok, tehergépjárművek, illetve személygépjárművek ellenőrzésekor. Az összesen mintegy 551 ezer kiló ruha mosásához elegendő 11 640 kg hamis mosóport, valamint 2 934 liter hamis öblítőt a pénzügyőrök lefoglalták. Ennek a mennyiségnek a piaci értéke megközelítőleg hat és félmillió forint. Négy esetben szabálysértési eljárás indult, négy esetben pedig feljelentés alapján a NAV pénzügyi nyomozói indítottak eljárást áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt.

Az akcióban az adóellenőrök hat adózónál indították meg az áru eredetének ellenőrzését. Ezekben az esetekben vagy semmilyen beszerzési számla nem volt, amiből kiderült volna, hogy honnan van az áru, vagy a forgalmazók olyan bizonylatokkal álltak elő, amelyek hitelessége kétséges. A foglalkoztatottak bejelentési kötelezettségének elmulasztását egy esetben állapították meg a revizorok.

Igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő, de magánszemély esetében legalább 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ezen kívül az üzlethelyiséget 12 nyitva tartási napra lezárhatja, illetve - üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén - üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg. Ennek felső határa magánszemély esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása egymillió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását, illetve szintén 12 napi üzletlezárást, vagy üzletlezárást helyettesítő bírság kiszabását vonhatja maga után.

 

 

 

Megtévesztő címkézés a „pamut” ruhákon

A Teszt Plussz Online magazin vizsgálata szerint minden harmadik, 100 százalék pamutként jelölt termék részben vagy teljes mértékben szintetikus nyersanyagból készül. Az ellenőrzés során főleg piacokon és a távol-keleti kereskedőknél találtak problémákat.

„TÉNYLEG PAMUT?” címmel tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FEBESZ) fogyasztóvédelmi magazinja, a Teszt Plussz Online, ahol ismertették a magazin pamutként értékesített ruhaneműk anyagösszetételét vizsgáló kutatásának eredményeit. A Magyar Nemzet Online-ra hivatkozó NFH hírlevele szerint a Teszt Plussz Online magazin 2012 februárjában, az Innovatext Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Zrt.-nél végeztette el a teszteket, amelynek során kiderült, minden harmadik, 100% pamutként jelölt termék részben vagy teljes mértékben szintetikus nyersanyagból készült. A lap a mintákat többféle üzlettípusban, nagyáruháztól a piacig választotta ki. A problémák zöme a piacon és a távol-keleti kereskedőknél jelentkezett.

Az NFH és a Teszt Plussz laboratóriumi eredményekkel alátámasztott vizsgálata szerint rendkívül magas a fogyasztókat megtévesztő, a jelöléssel ellentétben valótlan nyersanyag összetételű ruházati termékek aránya. A vizsgálathoz kiválasztott húsz darab, százszázalékos pamutnak jelzett ruhanemű közül hét teljesen vagy részben műszálból készült.

Az NFH 2010-ben 50 csecsemő- és kisgyermekruhát vizsgált hasonló teszt céljából, amelynek során kiderült, azok 94 százaléka más nyersanyagból készült, mint ami a címkén szerepelt. Az ugyanakkor vizsgált 20 pamuttermékből 13 nem a jelzett alapanyagból készült.

A pamuttermékeket mindenekelőtt az egészségtudatos vásárlók keresik, illetve a szülők vásárolnak ilyen ruhaneműt a gyermekeiknek. Az alapanyag összetétele viszont tapintásra nem állapítható meg, azt csak laboratóriumban, mikroszkopikus vizsgálattal vagy kénsavban történő áztatással lehet tesztelni. A kénsav ugyanis a pamutot oldja, míg a műszálat nem.

A nem megfelelő alapanyag-összetétel hibás teljesítésnek, illetve a fogyasztó megtévesztésének minősül, és végső soron a vételár is visszakövetelhető – ismertette a jogi hátteret Fülöp Zsuzsanna, az NFH szóvivője.

 

 

 

Magyar termékek eredetiségét ellenőrzik Hajdú-Bihar Megyében

A magyar termékek eredetiségének vizsgálatára külön akciót indított a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége. A szakértők szerint sok a megtévesztő, magyarnak tűnő, de nem magyar áru a forgalomban.

Sok vásárló kifejezetten a magyar termék logóval ellátott élelmiszereket keresi abban a hiszemben, hogy minőségi hazai árut vesz. Ám számos megtévesztő termék van a piacon, amelyek esetében a gyártó a magyar jelképek, színek, ábrák használatával próbálja megteremteni a magyar eredet látszatát – írja a Dehir cikkére hivatkozva a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) hírlevele.

Az ilyen megtévesztő termékek kiszűrésére indított ellenőrzési akciót a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, amelynek során a címkézést ellenőrizve a visszaélés nyomait keresik. A felügyelőség szóvivője szerint jó példa az ilyen esetekre, amikor a terméknek az egyik oldalán magyar termékre utaló szimbólum van feltüntetve, például a magyar zászló, a hátoldalán lévő információból viszont kiderül, nem hazánkban gyártották.

A fogyasztóvédők a megtévesztés bizonyítására a származást igazoló dokumentumokat is vizsgálják, de ellenőrzik a polcokra helyezett címkéket és az áru tömegének jelölését is. Szabálytalanság esetén a kis- és középvállalkozásokat első alkalommal csak figyelmeztetik, de a második jogsértésnél akár már több százezer, nagyobb áruházak esetén több millió forintos bírságot is kiszabhatnak.

Hasonló, a fogyasztókat megtévesztő visszaélésekre az ország más megyéiben is találni példát. A békés-megyei BEOL hírportál a földrajzi eredetvédelem alatt álló Csabai Kolbász, valamint a Magyar Kézműves Remek elismerést elnyerő, a Csapó Pékség által készített szilvalekváros papucsot érintő hamisításról ír.

A békési székhelyű Csapó Pékség szakemberei az elmúlt hónapokban több alkalommal is szembesültek azzal, hogy más pékségekben küllemre az övékre hasonlító, de minőségében más termékeket értékesítenek. A Csapó Pékség munkatársa szerint bárki készíthet lekváros papucs névre keresztelt péksüteményt, a baj az, hogy több kereskedő úgy adja el a saját ételét, mintha az Csapó termék lenne. Az üzem a visszaélések ellen egyedi csomagolással próbál védekezni, amelyen szerepeltetni fogják a Magyar Kézműves Remek elismerés logóját is.

A Csabai Kolbászt előállító Békés Húsfeldolgozó Kft. pedig arról számolt be, minőségi problémákra hivatkozó fogyasztói panaszt kaptak egy budapesti vásárlótól, amely szerint az eredeti hústermékkel szinte megegyező címkézésű ételt vásárolt. A cég feljelentést tett, amelynek eredményeként bár megszűnt a visszaélés, de továbbra is odafigyelnek a jogvédelemre. A Csabai Kolbász elnevezés ugyanis földrajzi eredetvédelem alatt áll. Ennek értelmében csak azok használhatják az elnevezést, akik az Európai Unióban elfogadott termékleírást betartják. A termékleírás szigorúan előírja, hogy a Csabait milyen súlyú sertésből, milyen húsokból, technológiával, fűszerezéssel kell készíteni, milyen kaliberű belet kell használni, és azt is, hogyan, milyen fával lehet füstölni.

 

 

 

Akadályozza az illegális letöltést egy orosz fejlesztésű szoftver

Egymillió rubellel támogatta meg a Microsoft Russia annak az orosz szoftvernek a további fejlesztését, amely BitTorrent felhasználónak tettetve magát akadályozza az illegális fájlcserélést.

Internetszolgáltatók számára fejlesztett forgalomkezelő szoftverként kezdte pályafutását az a program, amelyet azóta Pirate Pay néven az illegális letöltés akadályozására használnak. Az orosz programozók által megalkotott szoftver kifejezetten a torrent rendszerű fájlcserélés akadályozására alkalmas. A beépülő szoftver a peer-to-peer hálózatok számára igazi felhasználóként jelenik meg, ám képes arra, hogy a megkezdett letöltést megszakítsa.

A kritikusok szerint a Pirate Pay csak rövid távon tud eredményes lenni, hiszen a kalózkodó internetezők a letöltés megszakadása után bármikor újraindíthatják a folyamatot. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a letöltés leállása már önmagában is elég bosszúságot okozhat az illegálisan közzétett tartalmakra vadászó felhasználóknak ahhoz, hogy néhányan közülük feladják a próbálkozást.

Ahogy világszerte, úgy Oroszországban is komoly problémát okoz a szerzői jogi jogsértés a kreatív iparágaknak. Nemzetközi szinten több milliárd dollárra, Oroszországban több száz millió dollárra becsülik a filmeseknek okozott kárt. Ennek okán minden eszközre szükség van, amely segíthet a kalózkodás visszaszorításában. Éppen ezért a Microsoft Russia a közelmúltban 1 millió rubel támogatást adott a program további fejlesztéséhez – írja a BBC News.

A Pirate Pay ráadásul már a gyakorlatban is bizonyított. 2011 decemberében mutatták be a mozikban a Vlagyimir Viszockij színész, költőről szóló „Vysotsky. Thanks to God I’m Alive” című filmet, amelynek alkotói felkérték a Pirate Pay szakembereit, akadályozzák a film illegális terjesztését. A programozók számos szervert használva elérték, hogy csatlakozzanak minden olyan peer-to-peer klienshez, amely megosztotta a filmet, majd látszólagos forgalmat generálva a kliensek felé megakasztották a feléjük irányuló letöltési folyamatot. A programozók szerint nem sikerült ugyan minden letöltést leállítaniuk, de több mint 50 ezer felhasználó a Pirate Pay közbelépése okán nem tudta befejezni a megkezdett letöltést.

 

 

 

Butanolt találtak a hamis alkoholban

Butanol tartalmú hamis alkohol piaci jelenléte miatt adtak ki figyelmeztetést a brit hatóságok. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan butanolt ipari oldószerként és bioüzemenyagként hasznosítják.

Potenciálisan halálos hamisítvány miatt adtak ki figyelmeztetést a Manchester régióhoz tartozó angliai Trafford hatósági szervei. A hatóságok lakossági bejelentés nyomán elrendelt nyomozás eredményeként butanolt mutattak ki az érintett által vásárolt hamis vodkában. A fogyasztónak az ital szaga és íze vált gyanússá.

A The Advertiser beszámolója szerint az ital csomagolása az Aldi áruházlánc saját márkás termékére, a Tamov vodkára hasonlít megtévesztő módon, attól egyedül a neve tér el. A Revolution néven értékesített hamisítványból eddig mindösszesen két üveggel találtak a régióban. A laborvizsgálatok megerősítették, hogy az ital emberi fogyasztásra alkalmatlan butanolt tartalmaz, amelyet alapvetően ipari oldószerként, festékhígítóként és bioüzemanyagként hasznosítanak.

Fél éven belül ez a második alkalom, hogy Manchester régióban veszélyes alkoholhamisítványokra bukkannak. Tavaly novemberben 150 üveg hamis, Smirnoff márkajelzésű vodkát foglaltak le, amelyekről kiderült, tisztítószert tartalmaznak.

 

 

 

Öt év börtönre is számítható a cseh kalóz

A kalózkodás vonatkozásában a valaha volt legjelentősebb cseh bírósági eljárásként tekintenek arra a jogsértési ügyre, amelyet május folyamán kezd el tárgyalni az illetékes bíróság. Egy 29 éves kalózt állítanak bíróság elé, akit több ezer szerzői jog által védett film illetéktelen megosztásával vádolnak a hatóságok.

Az online szférában Stainless felhasználó néven működő 29 éves személy ellen a cseh kalózkodás elleni szervezet kezdeményezte az eljárás. Az Anti-Piracy Union szerint a gyanúsított 2006 óta aktívan terjesztett a világhálón szerzői jog által védett hollywoodi filmeket és tévéműsorokat a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül.

A TorrentFreak beszámolója szerint Stainless kezdetben a RapidShare és a Hotfile felületeit használta a fájlok feltöltéséhez és megosztásához, majd később áttért a Multiload felületére, amelyen keresztül már egyszerre több oldalra is fel tudta tölteni a kalóz tartalmakat. A Multiload által listázott egyik weboldalra, a Hellshare felületére a gyanúsított mintegy 11500 fájlt töltött fel.

Összesen több mint 2000 hollywoodi és cseh film, valamint televíziós műsor illegális terjesztésével vádolják az érintettet, akinek esetében súlyosbító körülmény, hogy a kalózfájlok megosztása mellett egy ún. warez fórum moderátoraként is tevékenykedett, ahol a fórum tagjai szintén kalózfájlokat osztottak meg egymással. A szerzői jogi jogosultak becslése szerint Stainless mintegy 4 millió dolláros kárt okozott számukra.

A cseh kalózkodás elleni szervezet szerint az ország eddigi legjelentősebb szerzői jogi jogsértési eljárását május folyamán kezdi tárgyalni a bíróság. Stainless tettéért a cseh jogszabályok szerint hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

 

 

 

Bírósági eltiltás a holland kalózpárt tevékenysége ellen

A hágai bíróság határozatában eltiltotta a holland kalózpártot attól, hogy proxy szolgáltatás segítségével hozzáférést nyújtson a The Pirate Bay kalózoldalhoz. A holland bíróság korábban kötelezte a helyi szolgáltatókat a kalózoldal blokkolására.

A holland szerzői jogi jogvédő szervezet, a BREIN kezdeményezte azt az eljárást, amelynek eredményeként a hágai bíróság az eltiltó határozatot kiadta. Ennek értelmében a holland kalózpárt köteles beszüntetni azt az ún. proxy szolgáltatást, amelynek segítségével a kalózkodó holland internetezőknek hozzáférést nyújt a The Pirate Bay oldalán szerzői jogot sértő módon letölthető fájlokhoz. Amennyiben a párt nem tesz eleget a felszólításnak, napi 5000 eurós pénzbírságot köteles fizetni.

A BBC News beszámolója szerint a politikai mozgalom azt követően indította el a proxy szolgáltatást, hogy a holland bíróság több helyi internetszolgáltatót is kötelezett arra, hogy blokkolják előfizetőik hozzáférését a kalózoldalhoz. A proxy oldal lehetőséget nyújt arra, hogy az internetezők a The Pirate Bay weblapjának meglátogatása nélkül elérjék az ott közzétett, letöltési lehetőségekre mutató linkeket.

A brit hírportál emlékeztet rá, hogy a szigetország bírósága a múlt hónapban kötelezte a helyi szolgáltatókat a The Pirate Bay elérésének akadályozására. Az ítélet kihirdetését követően a brit kalózpárt is proxy szolgáltatást indított, amely a párt állítása szerint több millióan használnak. A brit jogvédő szervezet, a BPI, amelynek kezdeményezésére a bíróság a blokkolásról határozott, még nem nyilatkozott arról, hogy kíván-e a BREIN nyomdokaiba lépve maga is fellépni a proxy rendszer ellen.

 

 

 

A vetítési ablak csökkentését szorgalmazza a Time Warner

Jeff Bewkes, a Time Warner ügyvezető igazgatója szerint hosszú távon már nem tartható fenn, hogy a mozi bemutatók és DVD megjelenések között hónapok teljenek el, mert a várakozási idővel csak a kalózkiadványok számára generál keresletet a filmipar.

Hagyományosan 17 hét telik el egy film első mozivetítése, valamint a produkció más platformon történő megjelentetése között. Bár a hosszú vetítési ablakot már sokan kritizálták, a moziüzemeltetők ragaszkodnak meghatározott idejű, kizárólagos forgalmazási jogukhoz, ennek csökkentése ugyanis jelentős bevételkiesést is eredményezhet számukra. A mozik attól tartanak, párhuzamos megjelenés esetén a nézők az olcsóbb alternatívát választják: vagyis amellett, hogy nem váltják meg a mozijegyet, nem költenek az utazásra és a helyszínen történő fogyasztásra sem. A kritikusok ugyanakkor úgy vélik, ha a tartalom nem vagy csak korlátozottan érhető el, az a kalózkiadványok iránti keresletet erősíti, ami végső soron nem csak a film gyártóinak, de forgalmazóinak, így a moziknak is kárt okoz.

Ez utóbbi véleményt vallja Jeff Bewkes, a Time Warner ügyvezetői igazgatója is – írja a The Guardian. A filmes szakember egy interjúban beszélt arról, hogy meglátása szerint az egész szakma érdeke, hogy a legfrissebb produkciók a lehető leghamarabb és legtöbb formátumban, így széles vásznon, DVD lemezen vagy online is elérhetővé váljanak.

Bewkes jelezte, meg vannak a veszélyei annak, ha filmipar egy időben több platformon adja ki a filmeket. E miatt gondosan kell megtervezni az értékesítési modelleket, amely akár a fizikai hordozók árának csökkentését is jelentheti. A szakértő azonban úgy látja, ha a vetítési ablak időintervalluma nem csökken, akkor az egyetlen alternatívát a kalózkodás jelenti. Ez pedig nem vállalható opció.

 

 

 

Másfél millió dollárt foglaltak le a hamisítók bankszámláiról

Megközelítőleg másfél millió dollárt zároltak az amerikai hatóságok azon kínai kereskedők bankszámláin, akik internetes oldalakon hamis sportruházati termékeket értékesítettek.

Az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhivatala (ICE), a Szellemi Tulajdonjogi Koordinációs Központ (IPR Center) valamint az igazságügyi minisztérium közreműködésével a múlt hónapban 896 ezer dollár összegű, hamis sportruházati termékek értékesítéséből származó jövedelmet foglaltak le kínai kereskedők bankszámláin. Az ICE közleménye szerint az érintettek weboldalait 2010-ben zárolták ugyan, de ezek a hatósági akciót követően új honlapokon folytatták tovább illegális tevékenységüket. A nyomozók több próbavásárlást végeztek az új felületek kínálatából, amelynek során megállapították, hogy az ott értékesített professzionális és egyetemi sportcsapatok védjegyeivel ellátott sportszerek hamisítványok. A bizonyítékok alapján a bíróság elrendelte az új weboldalak zárolását, valamint a hamisításból származó további jövedelem elkobzását.

A bírósági dokumentumok szerint a hamisítók online fizetési szolgáltatások segítségével értékesítettek cikkeiket tengerentúli ügyfeleiknek, amelyeken keresztül kínai bankokba utaltatták a bevételt. Az amerikai hatóságok a második lefoglalási akció során a kínai pénzintézetek amerikai fiókjain keresztül összesen több mint 1,45 millió dollárt foglaltak le. A két akcióban így ugyanazon illegális kereskedők számláiról mintegy 2,4 millió dollár került lefoglalásra.

Az akciókra az Operation in Our Sites elnevezésű amerikai ellenőrzési programban került sor, amelynek célja, hogy az online piacot megtisztítsa a hamisítványokat és kalóztartalmakat kínáló illegális weboldalaktól. A program 2010-ben indult, azóta már 761 jogsértő weboldal domain nevét zárolták a hatóságok.

 

 

 

Negyedszerre is eredményesen szerepelt a német Kalózpárt

Sorban a negyedik regionális választáson sikerült a Kalózpártnak a parlamenti küszöböt meghaladó szavazatot begyűjtenie Németországban. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a kalózok 18 képviselői helyet szereztek.

Meghatározó eredményt ért el a helyi Kalózpárt azzal, hogy Németország legnépesebb tartományában megtartott parlamenti voksoláson is sikerült a tartományi gyűlésbe való bejutáshoz elegendő szavazatot megszerezniük. A TorrentFreak beszámolója szerint a hétvégén megtartott voksoláson Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a Kalózpárt a szavazatok 7,5 százalékát kapta meg, amely összesen 18 képviselői helyet jelent számukra.

Sorban ez a negyedik alkalom, hogy a német kalózok a parlamenti küszöböt jelentő 5 százalékos szavazati arányt teljesítve szerepelnek a németországi választásokon. Berlinben a szavazatok 8,9 százalékát, a Saar-vidéken 7,4 százalékát, legutóbb Schleswig-Holstein tartományban a voksok 8,2 százalékát kapták meg. Ez sorban 15, 4, illetve 6 képviselői mandátumot jelent számukra a tartományi gyűlésekben.

Németországban 2013 őszén tartanak majd szövetségi parlamenti választásokat. Ha a jelenlegi trend folytatódik, a Kalózpárt képviselői jó esélyekkel kampányolhatnak azért, hogy az ország szövetségi parlamentjében is helyet foglalhassanak.

 

 

 

Alacsony költségű módszer a hamis malária elleni gyógyszerek kiszűrésére

Kis költségű laborellenőrzési módszert dolgoztak ki francia és elefántcsontparti kutatók a hamisított malária elleni gyógyszerek kiszűrésére. A módszer a gyógyszerek fix hatóanyag arányai alapján különbözteti meg a hamis és eredeti szereket.

Bár a fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban a gyógyszerhamisítás, ezek azok az államok is, ahol a legkevésbé megoldott a készítmények minőségellenőrzése. A francia és elefántcsontparti kutatók szerint az ellenőrzéseket nagyban nehezíti, hogy az eljárások költségesek, ezért egy relatív költségkímélő megoldást próbáltak meg kidolgozni.

A SecuringPharma beszámolója szerint a kutatók a kapilláris elektroforézis módszerét találták a leginkább költségkímélő megoldásnak a hamis malária gyógyszerek kiszűrésére. Ez a már alkalmazott folyadékkromatográfiás módszerekkel szemben a kapillárisok ára és tartóssága miatt bizonyul k

Készülnek a futball EB-re a hamisítók

Az OpSec Security elemzése szerint elárasztották a futball-Európa-bajnokságra készülő hamisítók az internetet. A mérkőzésekre szóló illegálisan értékesített jegyeket akár ötszörös áron, a hamis mezeket gyenge minőségben értékesítik.

A focirajongókat inti óvatosságra az OpSec Security friss elemzésében, amelyben a június 8-án induló 2012-es Európa-bajnoksággal kapcsolatos hamisítási trendeket vizsgálja. A szakértők szerint az idén Lengyelország és Ukrajna által lebonyolított sporteseményre máris nagy számban kaphatók a hamis belépők és a hamis sportrelikviák, amelyek száma még tovább növekedhet a következő hetekben.

Az UEFA szigorúan szabályozza a mérkőzésekre szóló jegyek értékesíthetőségét: jegyet csak hivatalos kereskedő adhat el, és míg a jegyek továbbértékesítése lehetséges, azok árát csak az adminisztrációs díjakkal lehet megterhelni, az árukat megemelni vagy aukciós portálon értékesíteni tilos. Az OpSec vizsgálata azonban rámutat, csak az eBay nemzeti oldalain több száz illegális jegyüzért találtak, amelyek jelentős haszonnal, akár az eredeti árának ötszöröséért kínálják a belépőket. A szakértők szerint bármennyire is vágynak a focirajongók eljutni a meccsekre, ezeket az ajánlatokat nem érdemes elfogadni. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a jegyek hamisítványok, de az is lehetséges, hogy a vevő fizetés után soha nem kapja meg a megvásárolt jegyeket.

Nem csak a belépők, de a hamis sportrelikviák tekintetében is megnőtt a forgalom a sportesemény közeledtével. Az OpSec közleménye szerint az olyan nagykereskedelmi oldalakon, mint az alibaba.com olyan értékesítési ajánlatokat találni, ahol az eladók bármely csapat mezét bármely megjelölt mennyiségben hajlandóak leszállítani. A webes nagykereskedőknél terjesztett hamisítványok a kiskereskedelmi felületeken, így az eBay-en is megjelentek. A többnyire Ázsiából származó hamisítványok azonban gyenge minőségűek, amelyek akár veszélyt is jelenthetnek a fogyasztókra nézve. A minőségi követelményeknek nem megfelelő anyagösszetevők és festés ugyanis súlyos allergiás reakciót is kiválthat.

Az OpSec a hamisítványok elkerülése érdekében azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy figyeljenek a kínált termékek árára. Ha az feltűnően eltér az eredetitől, a mezek esetében például gyanúsan olcsó, akkor óvakodjanak a vásárlástól. Az érdeklődőknek érdemes odafigyelni arra is, kapható-e már a kínált termék hivatalosan, ha ugyanis nem, akkor bizonyosan hamisítványról van szó. Mivel a sportrajongók jól ismerik kedvenc csapataik színeit, hasznos segítség lehet, ha megnézik a mezek színét és a felvarrt logókat, ha például a logó hiányzik, vagy a színek árnyalata nem egyezik, a termék bizonyára hamisítvány.

 

 

 

Reklámtestületek akadályoznák a hirdetést az illegális weboldalakon

A kalóztartalmat és hamisítványokat kínáló weboldalakon történő hirdetés-elhelyezés akadályozását kérik tagjaiktól az amerikai reklámtestületek, hangsúlyozva, hogy a legitim piaci szereplők hirdetéseinek megjelenése az illegális oldalakon akaratlanul is segítheti a legitimitás látszatának megteremtését.

Szerepet vállalnának a hamis termékeket, illetve szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakat kínáló illegális weboldalak működésének akadályozásában az amerikai hirdetőket és hirdetésszervezőket képviselő szervezetek. Az Association of National Advertisers (ANA) és az American Association of Advertising Agencies (4A’s) közös nyilatkozatban kéri a marketing- és reklámszakembereket, hogy tegyenek meg minden azért, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő internetes felületeken ne jelenjenek meg legálisan vásárolt hirdetések.

A reklámtestületek szerint, ha a legitim hirdetések illegális oldalakon jelennek meg azzal a hirdetők akaratukon kívül is anyagi támogatást nyújtanak a weblapok működtetőinek, ráadásul a hirdetések megjelenítése az illegális oldal legitimitásának látszatát keltheti, amellyel a fogyasztók megtévesztését segítik elő.

Az ANA honlapján olvasható közleményben a reklámszervezetek javasolják, hogy a hirdetés elhelyezéséről szóló szerződésekben legyen kikötve, hogy a hirdetések nem jelenhetnek meg illegális weboldalakon. A szakértők szerint a hirdetési ipar szereplőinek ki kell dolgozni eljárási rendet arra vonatkozóan, hogyan távolítsák el a már megjelent hirdetéseket, illetve hogyan zárják ki a hirdetési rendszerből a jogsértő felületeket, amelyek azonosítása a jogtulajdonosok segítségével megvalósítható. Emellett úgy vélik, ha a hirdetés illegális felületen jelenik meg, a hirdetésszervezőknek vissza kell téríteni a hirdetőknek a hirdetés díját, vagy más alternatív kártérítési lehetőséget kell felajánlani számukra.

Az ANA és a 4A’s hangsúlyozza, egy komplex és dinamikusan változó hirdetési közegben kérik a reklámszakemberek együttműködését, amelynek jellemzői okán sajnos nem zárható ki, hogy hirdetések mégis kikerüljenek a jogsértő oldalakra. Ezekre a nem szándékolt esetekre a reklámok mihamarabbi eltávolítását javasolják a szakértők.

 

 

 

Egyetértési nyilatkozatot fogadott el az EFPIA

Egyetértési nyilatkozatot fogadott el az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA), amelyben ismerteti azt a gyógyszerellenőrzési metódust, amely a szervezet véleménye szerint eleget tesz az Európai Unió által elfogadott gyógyszerhamisítás elleni irányelv követelményeinek.

Gyógyszertárakat, nagykereskedőket és parallel értékesítőket képviselő szakmai szervezetek közreműködésével fogadta el az EFPIA azt az egyetértési nyilatkozatot, amely a szervezet véleménye szerint költséghatékony módon tudna eleget tenni az Európai Unió által 2011-ben elfogadott gyógyszerhamisítás elleni irányelv előírásainak.  Az irányelv értelmében az Európai Unióban forgalmazott gyógyszerek csomagolását olyan speciális címkézéssel kell ellátni a gyártóknak, amely az ellátási lánc több pontján ellenőrizhetővé teszi a termékek eredetiségét, és így garantálja, hogy a fogyasztókhoz csak megbízható készítmények jutnak el.

A SecuringPharma beszámolója szerint az EFPIA modellje értelmében a gyártók kétdimenziós adatmátrix formájában helyeznék el a készítmények csomagolásán az eredetiségigazoló címkézést, amelyet aztán a gyógyszertárakban, a gyógyszerek kiadása előtt ellenőriznének a patikusok. Az EFPIA kalkulációi szerint a rendszer évente 120-150 millió euróba kerülne, ami kiadott gyógyszerenként 1,3-2,2 cent közötti költséget jelentene.

Az EFPIA a múlt hónapban tenderkiírást is közzétett, amelyre eredetiségellenőrző technológiák forgalmazásával foglalkozó vállalkozások pályázatát várja. A tenderen való részvételre a szervezet meghívta az Európai Gyógyszerminőségi és Egészségügyi Igazgatóságot (EDQM) is, amely azonban elutasította a felkérést. Az EDQM szerint nem megfelelő, hogy az EFPIA rendszerének kidolgozásában csak iparági képviselők vesznek részt, továbbá nehezményezte, hogy a kidolgozott modellben a fogyasztóknak nincs lehetőségük a termék eredetiségének személyes ellenőrzésére.

Az EFPIA szerint a modell megfelel az EU hamisítás elleni irányelve követelményeinek, hiszen az eredetiség-igazolás mellett egyszerűsíti a termékvisszahívások és a készletkezelés rendszerét is.

 

 

Százmillió dolláros kártérítés a jogtulajdonosoknak

Összesen 686 millió dolláros kártérítést ítélt meg a bíróság az UGG csizmákat gyártó Deckers Outdoor vállalkozásnak, miután a cég képviselői 3000 hamisítványokat kínáló weboldal ellen nyújtottak be keresetet.

A Huffington Post beszámolója szerint a népszerű báránybőr csizma gyártója összesen 3000, Kínából üzemelő weboldal ellen nyújtott be keresetet az amerikai bírósághoz, amelyek a cég védjegyével visszaélve hamis UGG márkajelzésű lábbeliket értékesítettek. A bíróság megalapozottnak találta a vádakat és összesen 686 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg a Deckers Outdoor javára, továbbá elrendelte, hogy az érintett weboldalak doménnevei kerüljenek át a cég tulajdonába.

Az UGG csizmák gyártója szerint a kártérítést az illegális weboldalak fizetési szolgáltatóin, például a PayPal rendszerén keresztül próbálják meg behajtani. Az elkobzott doménnevek, például a sparkleuggsboots.com, chocolateclassicuggtall.com és a különösen megtévesztő official-uggs-website.com segítségével pedig figyelmezetéseket helyeznek el. A 3000 weboldal bármelyikére látogató internetezőket egy értesítési felületre fogják átirányítani, amely arról tájékoztatja őket, hogy az oldalak hamisítványokat értékesítettek.

Nem a Deckers Outdoor az egyetlen, amely jelentős összegű kártérítésnek megítélésének örülhetett az elmúlt hetekben. Egy másik eljárás során 100 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg a bíróság Hermes számára. A luxus divatcikkeket, köztük a Birkin táskát gyártó cég 34 weboldal működése okán fordult bírósághoz, amelyek hamis Hermes táskákat, tárcákat, órákat, öveket és ékszereket értékesítettek. A divatház képviselői szinten a pénzügyi szolgáltatók által befagyasztott bankszámlákon keresztül fogják megkapni a megítélt összeget.

 

 

 

Öt év alatt 25 millió font értékű hamis gyógyszert foglaltak le a brit hatóságok

Közzétette második gyógyszerhamisítás elleni stratégiáját a brit Gyógyszer- és Egészségügyi Termékeket Felügyelő Hatóság (MHRA). Az első ilyen program keretében öt év alatt mintegy 25 millió font értékű hamis gyógyszert foglaltak le.

A SecuringPharma beszámolója szerint 2012-2015 közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg programot a brit Gyógyszer- és Egészségügyi Termékeket Felügyelő Hatóság (MHRA) második gyógyszerhamisítás elleni stratégiája. A hatóság az első ilyen program lejártát követően összegezte eddigi eredményeit, illetve ismertette a következő három év fő fókuszpontjait.

Az MHRA állásfoglalása szerint az elmúlt években folytatott fokozott hatósági ellenőrzések és folyamatos lakossági tudatosságnövelő kampányok mellett sikerült látványosan visszaszorítaniuk a brit hamisítási piacot. A hatóság becslése szerint az elmúlt öt évben összesen 25 millió font értékű hamis és lopott gyógyszert foglaltak le a szigetországban, jelentősen csökkentve ezzel a betegeket potenciálisan veszélyeztető készítmények mennyiségét. Emellett 2007 óta, amikor is több tízezer csomag rák elleni és a központi idegrendszer betegségeit kezelő gyógyszer került be a patikák készletébe, csak elvétve fordultak elő olyan esetek, amikor is a hamisítás közvetlenül érintette az egészségügyi ellátó rendszert. 2009-ben egy tételnyi asztmagyógyszert kellett visszahívni a piacról hamisítás gyanújával, míg 2008-ban és 2011-ben eredeti ízületi gyulladás elleni, valamint HIV gyógyszereket találtak hamis dobozokba csomagolva, de ezeket még a patikákba kerülés előtt lefoglalták.

Az új stratégia keretében a hivatal a korábbi határozottsággal kívánja folytatni a megkezdett munkát, amelynek érdekében három irányt jelölt ki az elkövetkező három évre: a megelőzést, a helyzetkezelést és a felderítést. A megelőzés érdekében folytatják a lakossági figyelemfelhívó kampányokat és a más hatósági szervekkel történő együttműködést, de fokozzák a piacfelügyeletet is, valamint a hamisítás szempontjából kockázatos készítmények monitorozását. Az új stratégia a helyzetkezelés és a felderítés vonatkozásában jelentős hangsúlyt fektet arra, a betegekre jelentett veszélyt azonnali visszahívással minimalizálják, továbbá hogy minden bejelentett hamisítási eset a rendőrséggel együttműködve ki legyen vizsgálva, és hogy a hamisítványok útja a lehető legalaposabban, egészen a forrásig vissza legyen követve.

 

 

 

Bízik a francia szerzői jogi törvény liberalizációjában az uniós biztos

Több mint 755 ezer figyelmeztetést küldtek ki a kalózkodó internetezőknek a francia hatóságok a bő másfél éve hatályos kalózkodás elleni törvény hatálya alatt. Az országban most társadalmi konzultációt hirdettek a szerzői jogi szabályozásról, amelytől Neelie Kroes uniós biztos a törvény rendelkezéseinek liberalizációját reméli.

A 2010 októbere óta hatályos francia kalózkodás elleni törvény bevezette Franciaországban az ún. fokozatos válasz rendszerét, amelynek értelmében háromszori figyelmeztetésben részesítik a kalózkodó internezőket az illetékes hatóságok. A harmadik eredménytelen figyelmezetés után a jogsértést nagyobb összegű pénzbüntetéssel, de akár az előfizető internetkapcsolatának átmeneti felfüggesztésével is szankcionálhatják.

A rendszer elindítását követő 14 hónapban több mint 755 ezer első figyelmeztetést küldött ki a törvény végrehajtó szerveként létrehozott Hadopi-ügynökség, amely jelezve, hogy a legtöbb illegális letöltő esetében nem volt szükség második értesítés kiküldésére, rendkívül eredményesnek minősítette a programot. A jogszabályt ennek ellenére számos kritikus túlzottan szigorúnak minősítette, így a közelmúltban Neelie Kroes, az Európai Unió digitális és médiaügyi biztosa is kifejtette, hogy nem híve a magánfelhasználók szankcionálásának és az internetkapcsolatuk megszüntetésével való fenyegetésnek.  Ő leginkább az online környetben történő szerzői jogi engedélyezésre szolgáló európai keretrendszer létrehozását sürgeti, amely lehetővé tenné a legális online kínálat bővülését.

Franciaországban társadalmi konzultáció keretében többek között arra vonatkozóan várják a véleményeket, hogy a digitális környezetben a szerzői jogi szabályozás mely pontjain lenne indokolt módosítani, és ennek keretében például bővíteni a szabad felhasználási esetköröket. A Paid Content portál beszámolója szerint az uniós biztos nyilatkozatában minden francia állampolgárt arra biztatott, hogy küldje el a szerzői jogi törvénnyel kapcsolatos észrevételeit az illetékes francia hivatalokhoz. Mint mondta, a konzultáción nem csak a szakértők véleménye számít, de az állampolgároknak is lehetőségük van kifejteni, Franciaország szerzői jogi rendszere hogyan és milyen irányba változzon.

Neelie Kroes egyúttal jelezte, hogy az Európai Bizottság hamarosan közzéteszi a közös jogkezelésre vonatkozó jogszabályalkotási javaslatát, valamint a 2001/29/EK irányelv (Infosoc irányelv) felülvizsgálata szintén ebben az évben esedékes.

 

 

 

Nem elegendő az IP-cím a jogsértők azonosításához

Egy amerikai bírósági ítélet szerint a számítógépes IP-cím önmagában kevés ahhoz, hogy egy online szerzői jogi jogsértéssel gyanúsított személy azonosítható legyen. A bíró szerint a vezeték nélküli hálózatok jelentős aránya mellett nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy az IP-címhez tartozó előfizető követte el a jogsértést.

Az online elkövetett szerzői jogi jogsértések elleni fellépés során rendszeres gyakorlat, hogy a jogsértéssel gyanúsított internetezőket IP-címük alapján kívánják azonosítani. A kalózkodás visszaszorítására tett ilyen irányú erőfeszítéseiket azonban némileg visszavetheti az a május eleji New York állambeli bírósági ítélet, amely kimondja, hogy az IP-cím nem elegendő adat ahhoz, hogy a jogsértőket minden kétséget kizáróan azonosítani lehessen.

Gary R. Brown bíró határozata szerint az IP-cím segítségével az illegális letöltés helyszíne behatárolható, az viszont már nem, hogy ki követte el a jogsértést. A bíró indokolása szerint az amerikai háztartások többségében ma már vezeték nélküli hálózatot tartanak fenn, ahol több számítógép, illetve eszköz is csatlakozik a rendszerre. Az IP-cím alapján az internetszolgáltatók meg tudják mondani, hogy ki az előfizető, de azt már nem, hogy az illegális letöltést az előfizető, annak valamely családtagja, vendége, alkalmazottja, nem biztonságos hálózat esetén akár a szomszédja hajtotta-e végre. Brown bíró ennek alapján elutasító döntést hozott az ügyben, érvelése szerint a jogsértéssel érintett eszközhöz kapcsolódó személy beazonosítása ugyanis nem azonos a valódi jogsértő beazonosításával. Kérdéses, hogy ennek a bírósági határozatnak lesz-e kihatása a további ügyekre, például mi lesz a sorsa A bombák földjén című Oscar-díjas filmet gyártó Voltage Pictures április végén benyújtott keresetének, amelyben mintegy 2500 BitTorrent felhasználó előfizetői adatainak a kiadását kéri a bíróságtól az IP-címek alapján.

 

 

 

Hatékonyabb jogvédelmet sürgetnek a kínai fogyasztók

Egy kínai közvélemény-kutatás szerint a helyi fogyasztók elvárják a kormánytól, hogy hatékonyabban biztosítsa a szerzői jogok védelmét. A felmérés válaszadói ugyanakkor több mint 90 százalékos arányban elismerték, maguk is vásárolnak hamisítványokat, illetve használnak jogsértő forrásból származó tartalmakat.

A Shanghai Daily által idézett kínai közvélemény-kutatás során több mint 17 ezer embert kérdeztek meg a szerzői jog védelmének fontosságáról. A lekérdezés eredményei szerint a válaszadók 86 százaléka várja el a kormánytól, hogy hatékonyabb jogvédelmet valósítson meg, ugyanakkor közel 93 százalékuk elismerte, maga is vásárolt már hamisítványokat, illetve használ kalóztartalmakat.

A válaszadók szerint a jogszabályok, a hatósági fellépés, a termék ára és a fogyasztói tudatosság mind hatással van arra, milyen mértékben tud megvalósulni a szerzői jog védelme Kínában. Egyúttal elismerték, a jogvédelem és a kulturális alkotások létrehozása sem független egymástól. A megkérdezettek mintegy 66 százaléka elismerte, a gyenge jogvédelem hátráltatja az új kreatív alkotások megszületését, míg 64 százalékuk úgy véli, az ország kulturális innovációs képességét is hátráltatja, ha az alkotók nem részesülnek megfelelő védelemben.

 

 

47 millió dollár értékű hamisítványt foglaltak Baltimore egy piacán

Az amerikai hatóságok több napos ellenőrző akciójuk során megközelítőleg 220 ezer darab hamis terméket foglaltak a baltimore-i Patasco Flea Market területén. A hamisítványok eredeti termékként több mint 47 millió dollárt érnének.

Az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhivatala (ICE) belbiztonsági nyomozóirodája története legnagyobb értékű razziáját hajtotta végre Baltimore egy bolhapiacán. A hatóságok két és fél év nyomozati munka eredményeként tartottak több napos ellenőrzési akció a Patasco Flea Market területén, amelynek eredményeként 220 ezer darab hamis árucikket foglaltak le.

Az ICE közleménye szerint az akció során hamis ruhák, ékszerek, táskák, CD és DVD lemezek, illatszerek, kozmetikumok, higiénés termékek kerültek elő. A hamisítványokon olyan gyártók védjegyei szerepeltek többek között, mint a MAC, a Louis Vuitton, a Gucci, a Nike, a Dolce & Gabbana, a Lacoste, a North Face, a Chanel, a Tiffany, a Sony és az Apple. Az eredeti gyártók becslése szerint a lefoglalt hamisítványok eredeti termékként mintegy 47,3 millió dollárt érnének.

Az akcióban az ICE szakértői mellett közreműködött Maryland állam és Baltimore rendőrsége, valamint az Estee Lauder, az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) és az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) képviselete is.

Az ICE szakértői az akció eredményeinek közlése során felhívták a figyelmet arra, hogy a hamisítványok terjesztése komoly terhet ró a gazdaságra, káros hatással lehet az innovációra és a munkaerőpiacra, ráadásul sok esetben veszélyezteti a fogyasztók biztonságát és egészségét. A hatóság szerint fontos, hogy a fogyasztók felismerjék, ha hamis és engedély nélkül forgalmazott termékeket vesznek, azzal a szervezett bűnözést támogatják, és éppúgy maguknak is árthatnak, ahogy veszélybe sodorják a legitim vállalkozások működését.

 

 

 

Újabb választási győzelmet értek el a német kalózok

A május első hétvégéjén megtartott helyi választásokon, a német Kalózpárt képviselői a szavazatok több mint 8 százalékát kapták meg Schleswig-Holstein tartományban, amellyel hat képviselői helyet szereztek meg maguknak.

Harmadik alkalommal szerepelt eredményesen a német Kalózpárt a helyi tartományi választásokon. Berlin, majd a Saar-vidék után Schleswig-Holstein tartományban megtartott helyi választásokon is sikerült átlépniük az öt százalékos parlamenti küszöböt.

A Billboard.biz beszámolója szerint a május első hétvégéjén megtartott regionális parlamenti választásokon a szavazatok 8,2 százalékát nyerték el az internet szabadsága és a politika átláthatósága mellett kampányoló kalózok. Ez az eredmény hat képviselői mandátumot jelent számukra. A Kalózpárt a márciusi Saar-vidéki voksoláson négy, a berlini voksoláson 15 képviselői helyet szerzett.

Ebben a hónapban Észak-Rajna-Vesztfália tartományban is regionális választásokat tartanak. Az előrejelzések szerint Németország legnépesebb régiójában akár a voksok 11 százalékát is elnyerhetik a kalózok.

Bár képviselői helyet nem szereztek, a TorrentFreak beszámolója szerint a brit kalózpárti képviselők szintén látványos eredményeket értek el a hétvégén a manchesteri önkormányzati választásokon. A helyi Kalózpárt három választókerületben indított jelöltet, amelyek közül a párt vezetője, Loz Kaye Bradford választókerületben a szavazatok öt százalékát szerezte meg. Ez az eredmény az eddigi legmagasabb, amelyet a szigetországi kalózok választásokon elértek, a kapott voksokkal ráadásul Kaye maga mögé utasította a koalíciós kormány liberális demokrata pártjának jelöltjét is.

 

A Bosszúállókat filmezte a mozikalóz

Mobiltelefonjával próbálta meg rögzíti a Bosszúállók című filmet a vetítés alatt, az az amerikai férfi, akit a napokban vettek őrizetbe a hatóságok. A gyanúsított azt állította, csak új telefonja funkcióit próbálgatta.

Rekordbevételt produkált nyitó hétvégéjén a szuperhősök tucatjait felvonultató Bosszúállók az Egyesült Államokban. A film vetítéseit azonban nem csak jószándékú mozinézők látogatták a The News Herald beszámolója szerint. Ohio államban az egyik vetítésen egy 35 éves férfit vettek őrizetbe, aki mobiltelefonjával próbálta meg rögzíteni a filmet.

A kalózkodó nézőt a mozi alkalmazottjai vették észre, majd vezették ki a teremből. Az alkalmazottak kérdésére azt állította, új mobiltelefonja van, és csak annak funkcióit próbálgatta az előzetesek vetítése során. A férfi a rendőrségi kihallgatáson beleegyezett, hogy a szakértők megvizsgálják készülékét. Ennek során kiderült, hogy a film előtt vetített mozielőzetesek közül összesen hatot rögzített, továbbá felvételt készített a Bosszúállók első tíz percéről is.

A férfi ellen szerzői jogi jogsértés gyanújával vádat emeltek. Az amerikai jogszabályok szerint tettéért 1000 dollár összegű pénzbüntetésre és hat hónap szabadságvesztésre is számíthat.

 

Idén sem szerepel Magyarország a USTR megfigyelési listáján

Közzétette 2012. évi Special 301 jelentését az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR), amelyben azon országokat listázza, amelyek a szellemitulajdon-védelem tekintetében súlyos hiányosságokat mutatnak. Magyarország – megőrizve 2010-ben elért pozícióját – ezúttal sem szerepel a USTR megfigyelési listáján.

Április végén tette közzé éves jelentését a USTR, amelyben a hamisítással és kalózkodással kapcsolatos trendeket és tényeket tekinti át, valamint az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek szellemitulajdon-védelmi helyzetét értékeli. A 2012. évi Special 301 jelentés elkészítéséhez 77 partnerország jogvédelmi státusát tekintették át, amelyek közül 40 ország esetében találtak hiányosságokat: a kiemelt megfigyelési listára 13, a megfigyelési listára pedig 26 ország került fel.

Magyarország 2010-ben került le a USTR megfigyelési listájáról, amelyen hét éven keresztül szerepelt. A 2010-ben megszerzett pozíciót sikerült 2011-ben és idén is megőriznünk, hiszen az ország idén sem szerepel a listázott kereskedelmi partnerek között.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese szerint fontos az ilyen típusú nemzetközi értékeléseken Magyarország jó helyezése, hiszen a tudásalapú gazdaságunkban a külföldi befektetők számára egyre fontosabbak a szellemitulajdon-védelmi aspektusok a piaci körülmények, a befektetési környezet vizsgálata során. A szellemitulajdon-védelmi és jogérvényesítési helyzetkép elkészítésekor összetett szempontokat vesznek figyelembe, amely mind a szabályozás minőségére, a jogsértések elleni fellépésekben közreműködő hatóságok eljárásainak hatékonyságára, mind a lakossági attitűdökre, szokásokra kiterjed.

A jelentésben 13 államot helyeztek az úgy nevezett kiemelt megfigyelési listára (Priority Watch List), amelyek megítélésük szerint a szellemitulajdon-védelmi jogsértések, visszaélések tekintetében élen járnak. A kiemelt listán Algéria, Argentína, Chile, India, Indonézia, Izrael, Kanada, Kína, Oroszország, Pakisztán, Thaiföld, Ukrajna és Venezuela szerepel. Ukrajna kivételével ezen államok mindegyike a tavalyi jelentésben is a szellemitulajdon-védelem és jogérvényesítés terén kiemelten súlyos problémákat felmutató államként szerepelt. Ukrajna 2011-ben még a kevésbé súlyos jogvédelmi hiányosságokat mutató országok megfigyelési listáján (Watch List) kapott helyet, de a hamisítás és kalózkodás változatlanul jelentős és növekvő mértékére való tekintettel a USTR indokoltnak látta az átminősítést.

A 2012-es megfigyelési listán (Watch List) 26 állam – köztük négy EU-tagállam – szerepeltetését találta szükségesnek a hivatal. Ezek Bolívia, Brazília, Brunei, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyiptom, Fehéroroszország, Finnország, a Fülöp-szigetek, Görögország, Guatemala, Jamaica, Kolumbia, Kuvait, Libanon, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Peru, Románia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnám. A tavaly még szerepeltetett Spanyolország és Malajzia lekerült a listáról. Előbbi a tavaly elfogadott internetes kalózkodás elleni törvényének köszönheti a pozitív változást, míg utóbbi a szerzői jogi törvénye szigorításának és a hatósági fellépés fokozásának eredményeként került ki a listázott államok közül.

A USTR honlapján olvasható közlemény kiemeli, rendkívül fontos, hogy az ország kereskedelmi partnerei hogyan viszonyulnak a szellemitulajdon-jogok védelméhez, hiszen az amerikai kereskedelmi minisztérium a múlt hónapban közölt jelentésében rámutatott, a szellemi tulajdonra épülő gazdasági szektorok az összes amerikai exportáru közel 60 százalékát adják. Ezek a szektorok mintegy 40 millió álláshelyet biztosítanak az országban, amelynek biztonságát szintén veszélyeztetik a vállalkozásoknak kárt okozó jogsértések. A 2012. évi Special 301 Report elektronikusan elérhető a USTR honlapján.

 

 

Az ACTA elutasítása mellett döntött az ALDE

A szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságát hangsúlyozta, de a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) leszavazása mellett döntött az ALDE európai parlamenti képviselőtestülete.

A Public Service Europe portálon olvasható közlemény szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) párt állásfoglalásával feltehetően többségbe kerültek az ACTA szövegét elutasítók az Európai Parlamentben (EP). Az ALDE képviselője által jegyzett írás szerint a párt hosszas mérlegelés után döntött az ACTA elutasítása mellett.

Fiona Hall képviselő hangsúlyozta, pártja kiemelten fontosnak tartja a szellemitulajdon-jogok védelmét, és szükségesnek tekinti a hamisítás elleni küzdelmet, különös tekintettel az olyan jogsértésekre, amelyek a fogyasztók egészségét és biztonságát is veszélyeztethetik. Az ALDE ugyanakkor úgy véli, a szellemitulajdon-védelmet csak a fogyasztók jogainak védelmével összehangolva lehet megvalósítani, ám úgy látják, ezen a téren az ACTA súlyos hiányosságokat mutat, és számos ponton sértheti az állampolgárok alapjogait. Az ALDE képviselője szerint a hamisítás elleni egyezmény eredményessége is kétséges, hiszen nem tudja maradéktalanul megvalósítani a nemzetközi összefogást. Hall nehezményezi, hogy számos fejlődő gazdaság nem írta alá a dokumentumot, nem csatlakozott például Kína sem, amely a tapasztalatok szerint élen jár a hamisításban és a hamis termékek exportálásában.

A képviselő végül kiemelte azt is, pártja nem tartja helyesnek, hogy az ACTA egy kalap alá veszi a jogsértések egészen eltérő formáit, és egyszerre próbálja kezelni a ruházati kiegészítők hamisítását a kalózfilmek terjesztésével és a szabadalmaztatott gyógyszerek hamisításával.

David Martin, az EP ACTA-val kapcsolatban megbízott jelentéstevője április folyamán szintén a dokumentum elutasítása mellett foglalt állást az EP nemzetközi kereskedelmi ügyekben illetékes bizottságához (INTA) benyújtott jelentésében. Az INTA tagjai májusban szavaznak ennek tartalmáról, amelyet követően az EP képviselői várhatóan nyár végi plenáris ülésükön szavazhatnak majd az egyezményről.

 

 

 

2014-re halasztják a brit kalózkodás elleni törvény végrehajtását

A kalózkodó internetezők figyelmeztetését előíró kalózkodás elleni törvény végrehajtásának elhalasztását jelentette be az illetékes brit minisztérium. A jogszabályt számos kritika érte, de a bíróság nem találta jogszabályba ütközőnek a törvény rendelkezéseit.

A brit kulturális és médiaügyekben illetékes minisztérium megerősítette, hogy 2014-ig nem kezdik meg a 2010-ben elfogadott Digital Economy Act törvény végrehajtását, amely szigorú intézkedéseket fogalmaz meg a kalózkodás visszaszorítása érdekében. A dokumentum előírja, hogy az internetszolgáltatók kötelesek figyelmeztetni kalózkodó előfizetőiket, többszöri eredménytelen figyelmeztetés esetén pedig a jogsértést az internetkapcsolat sebességének lassításával, súlyosabb esetben a kapcsolat átmeneti felfüggesztésével szankcionálja.

A jogszabályt a Gordon Brown vezette előző kormány fogadta el nem sokkal a parlamenti választások előtt, és az eredeti tervek szerint 2011-ben lépett volna hatályba. A törvényt azonban két internetszolgáltató, a BT és a Talk Talk bíróságon támadta meg, kérve, hogy a testület vizsgálja meg, az intézkedés összeegyeztethető-e az uniós joggal, különösen az információszabadságra és a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokkal.

Bár az internetszolgáltatók által indított eljárás nem adott nekik igazat, a pereskedés közel két évre megakasztotta a bevezetni kívánt kalózkodás elleni rendszer elindítását, és a ZDNet beszámolója szerint további halasztást is eredményez.

A portál értesülései szerint a kormány a bíróság által javasolt módosítások miatt döntött a halasztás mellett. A bíróság ugyanis helyt adott az internetszolgáltatók azon panaszának, amely szerint a törvény túl nagy anyagi terhet ró a szolgáltatókra, és elrendelte a végrehajtási költségek elosztásának módosítását. A kulturális minisztérium szerint most el kell végezniük a szükséges törvénymódosításokat, amelyet követően a jogszabály végrehajtását felügyelő kommunikációs hatóságnak, az Ofcomnak is át kell dolgoznia végrehajtási kódexét, így a jogszabály végrehajtása egyelőre nem kezdődhet meg.

Hogy megkezdődik-e valaha, azt több szakportál is kétségbe vonja. A The Register portál felhívja a figyelmet, hogy aktuális a 2003-ban elfogadott kommunikációs törvény felülvizsgálata, amely szintén megakaszthatja a kalózkodás elleni törvény végrehajtását.

Az ITproPortal emellett arra emlékeztet, hogy 2014 választási év a szigetországban, és kétséges, hogy a Cameron-kormány a választási kampányban felvállalna egy ilyen sokat kritizált törvényt.

 

 

 

30 millió dollár értékű hamisítványt foglaltak le az Interpol akció során

Tizenegy amerikai országra kiterjedő Interpol akció során megközelítőleg harminc millió dollár értékben foglaltak le hamisítványokat a részt vevő hatóságok. A kéthetes ellenőrzési akció során a szakértők közel ezer alkalommal intézkedtek.

Április 26-án, a szellemi tulajdon világnapján hozta nyilvánosságra az Interpol Belize, Kanada, Kolumbia, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama és az Egyesült Államok részvételével lebonyolított ellenőrzési akciójának előzetes eredményeit. A Maya fedőnéven futó kéthetes ellenőrzési programra március elején került sor, és a hamisítási tevékenység felderítésére irányult.

A nemzetközi rendőrségi szervezet honlapján olvasható közlemény szerint a tizenegy részt vevő ország hatósági szervei a két hét alatt mintegy ezer alkalommal intézkedtek. A lefoglalt több mint egymillió darab, összesen 30 millió amerikai dollár összértékű hamisítvány között gyermekjátékok, számítógépes szoftverek, ruházati cikkek, kozmetikumok, autóalkatrészek és dohányáru is szerepel.

A hatósági ellenőrzés a fő áruszállítási csomópontok, a repülőterek, kikötők és szárazföldi határátkelési helyek mellett piacok, üzletek ellenőrzésére is kiterjedt. A legtöbb ügyben a nyomozás még folyamatban van, a hatóságok ez idáig mintegy 200 személyt vettek őrizetbe.

Az ellenőrzések során az amerikai hatóságok felfedték, milyen trükkökkel próbálják meg a hatóságok éberségét kijátszani a hamisítványokat csempésző bűnözők. Rendszeres, hogy a márkajelzés nélküli fogyasztói termékeket egy útvonalon csempészik be az országokba, míg a jogsértő márkajelzéseket egy másik útvonalon szállítják, hogy azok csak közvetlenül az értékesítés előtt kerüljenek rá a termékekre.

Az Interpol közleménye szerint a Maya akció a szervezet 2004-ben indított Operation Jupiter programját követi, amely a nemzeti hatósági szervek munkájának összehangolásával, együttműködésével deríti fel a jogsértéseket. Az Operation Jupiter program keretében eddig 1660 személyt vettek őrizetbe, és mintegy 12 millió hamis terméket foglaltak le 500 millió dollár értékben.

 

 

 

 

Kalózkodással vádolja az ausztrál rendőrséget egy szoftvercég

Engedély nélküli szoftverhasználat miatt 10 millió dolláros kártérítést követel az új-dél-walesi rendőrségtől a Micro Focus szoftvercég. A vállalat szerint a hatóság a megvásárolt licenceknél jóval több számítógépre telepítette programjukat, ráadásul azt harmadik félnek is kiadta.

Az ABC News beszámolója a Micro Focus 2010-ben fedezte fel az állítólagos jogsértést, amikor is az új-dél-walesi ombudsmannal történő tárgyalás során utóbbi megemlítette, hogy hamarosan elkezdi használni a cég egyik szoftverét, hogy a helyi bűnügyi adatbázishoz hozzáférjen. A Micro Focus azonban tudván, hogy az ombudsmannal nem kötöttek felhasználói szerződést, vizsgálatot indított az ügyben. Ennek során kiderült számukra, hogy az állami rendőrség nem a felhasználási szerződésnek megfelelőn jár el a szoftverek használata során. A hatóság 1998-ban kötött szerződést a ViewNow nevű program használatáról, de a programot a szerződésben meghatározott mennyiségnél jóval több számítástechnikai eszközre telepítette, ráadásul más hatósági szervek, köztük az ombudsmani hivatal felé is kiadta. A Micro Focus szerint a szerződés 6500 darab felhasználási engedélyről szólt, de úgy becsülik, akár a 16 ezret is elérheti a tényleges telepítések száma.

A vállalat emiatt tavaly nyáron bírósági eljárást indított, amelynek során 10 millió dolláros kártérítést követelt a rendőrségtől. Az eljárás eredményeként a rendőrségen kívül minden más érintett hatósági szervvel meg tudott egyezni peren kívül a szoftver felhasználásáról Az új-dél-walesi rendőrség azonban azzal érvel, a Micro Focus képviseletével korlátlan mennyiségű telepítésre szóló és határozatlan idejű felhasználási szerződést kötöttek, így joguk van annyi eszközre telepíteni a programot, és addig használni, ameddig csak kívánják.

Bár az ügy még nem zárult le, a Micro Focus újabb eljárás elindítását helyezte kilátásba. A cég most azzal vádolja a rendőrséget, hogy a vitatott szoftvereket elkezdte letörölni rendszeréről, amely helyett egy másik programot telepít engedély nélkül. A vállalkozás szerint a ViewNow alternatívájaként kifejlesztett NetManage Applet nevű programra áll át a hatóság, amelynek szintén a Micro Focus a szerzői jogi jogosultja, és amelynek felhasználásáról nem kötöttek szerződést.

 

 

 

Nyomon követhetőségi rendszerről vitázik az amerikai gyógyszeripar

Az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) által javasolt, a gyógyszerek hamisítás elleni védelmét szolgáló nyomon követhetőségi rendszert bevezető törvénytervezet elfogadását veszélyezteti, hogy a helyi gyógyszeripar képviselői annak költségeiről és határidejéről vitáznak.

Hangsúlyozottan fontossá tette az amerikai gyógyszerellátási lánc védelmének a hamisítással szembeni megerősítését az, hogy az év elején hamis rákgyógyszerek bukkantak fel az Egyesült Államokban, amelyekből valószínűleg több egészségügyi ellátó intézmény vásárolt is. Az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) hosszabb ideje dolgozik egy, a gyógyszerek nyomon követhetőségét megvalósító törvényjavaslaton, amely a jelenlegi tervek szerint olyan egyedi kódok elhelyezésére kötelezné a gyártókat, amellyel az ellátási lánc több pontján ellenőrizhető lenne a készítmények eredetisége. Az FDA szándékai szerint minden egyes gyógyszercsomagon szerepeltetné a kódolást, a gyógyszeripar képviselői azonban vitatják ennek szükségességét.

A Reuters beszámolója szerint több gyógyszergyár, köztük a Pfizer és a Merck is úgy véli, túl nagy költséget jelentene az egyedi csomagok kódolása, és egy olyan infrastruktúra kiépítése, amely ezek leolvasására képes. A gyógyszertárak érdekvédelmi szervezete úgy becsüli, csak a patikákra 6 milliárd dolláros terhet róna egy ilyen ellenőrzési kötelezettség azon túl, hogy a terhekből mennyit vállalnak a gyártók és a terjesztők. A gyógyszergyárak úgy vélik, elegendő lenne, ha a nagyobb, nagykereskedelmi tételeket látnák el egyedi azonosító kódokkal, amelyek jelölnék a termék nevét, kiszerelését, lejárati dátumát, gyártóját és terjesztőjét egyaránt.

Gyógyszeripari szervezetek támogatnák az egyedi csomagok kódolását, de úgy vélik, a nagyobb tételszámok ellenőrizhetősége a sürgetőbb. Mivel ezeken jelenleg is használnak kódolást, amely a gyógyszer nevét és kiszerelését jelöli, egy megerősített ellenőrzési rendszer akár már 2020-ban elindulhat. Az állásfoglalás szerint erre később rá lehetne építeni a kisebb tételek ellenőrzését is.

Az amerikai gyógyszeripar vitája a készítmények ellenőrizhetőségéről már hosszabb ideje zajlik. Kalifornia államban 2004-ben fogadtak el egy törvényt, amely a készítmények ellenőrizhetővé tételére kötelezi a gyártókat, de a gyógyszeripari lobbi ez idáig háromszor akadályozta meg annak hatálybalépését, amely miatt a jogszabály hatálybalépése 2015-re tolódott.

 

 

 

Ajándékként küldték a hamis gyógyszereket

Két izraeli állampolgárt ítéltek el hamis gyógyszerek értékesítése miatt az Egyesült Államokban. Az általuk postázott csomagokon a vizsgálat elkerülése érdekében az „ajándék” és a „nem kereskedelmi termék” feliratokat tüntették fel.

Az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhivatala (ICE) honlapján olvasható közlemény szerint az egyik izraeli állampolgárt tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság, társa egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott hamis gyógyszerek illegális terjesztése miatt. Mindkét személy több tízezer dollárnyi pénzbüntetést is köteles fizetni.

A hatósági vizsgálat szerint a két férfi Izraelből üzemeltetett több internetes felületet, amelyeken keresztül gyógyszerhamisítványokat, receptköteles gyógyszereket és forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező készítményeket értékesítettek amerikai vásárlóknak. A nyomozók szerint az elítéltek több mint 9000 csomagot küldtek vevőiknek megközelítőleg 1,4 millió dollár értékben.

Vádemelésre az ügyben azt követően került sor, hogy a hatóságok próbavásárlásokat végeztek az azonosított weboldalakon. Ennek során vényköteles gyógyszereket tudtak vásárolni recept bekérése nélkül, valamint az Egyesült Államokban nem forgalmazható gyógyszereket is postáztak a megadott címekre. A csomagok Indiából és Kínából érkeztek, azokon a hatósági vizsgálat elkerülése érdekében az „ajándék” és a „nem kereskedelmi termék” típusú postai jelölések szerepeltek.

A rendelt gyógyszerekről a laborvizsgálatok során kiderült, hogy a hamisítványok a csomagoláson feltüntetettnél lényegesen kevesebb aktív hatóanyagot tartalmaznak.

 

 

 

Többet is tehetne a YouTube a hongkongi filmipar szerint

A hongkongi filmipari jogvédő szervezet szerint tagjainak több száz filmje érhető el a YouTube videómegosztó portálon engedély nélkül. A stúdiók szerint a filmek eltávolíttatása nehézkes és lassú.

A Hong Kong Motion Picture Industry Association (MPIA) vizsgálata szerint tagjainak mintegy 200 filmje érhető el a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül a videómegosztó portálon. A filmek fele teljes hosszában közzé van téve, a többi alkotás pedig hosszabb-rövidebb klippekre bontva van feltöltve a weboldalra. Az MPIA szerint a kalózvideók között klasszikus hongkongi filmek is elérhetők, de két olyan produkció is szerepel, amelyeket jelenleg is játszanak a helyi mozik. A jogvédők kalkulációja szerint az illegálisan megosztott videókat mintegy 40 millió alkalommal nézték meg, amely több száz millió dolláros kárt jelent a gyártónak.

A The Wall Street Journal oldalán olvasható riport szerint a hongkongi filmesek azt várják a YouTube-tól, hogy hatékonyabban kezelje a jogsértésekre vonatkozó bejelentéseket. Az egyik stúdió, a Media Asia Films szerint ez a folyamat ugyanis jelenleg nehézkes és lassú. A stúdió, amelynek egyik, mozikban játszott filmje került ki a YouTube-ra, többször is jelentette a jogsértést, de mire az üzemeltetők eltávolították a vitatott anyagot, addigra a videót már több mint 180 ezren megnézték.

A Media Asia Films szerint a videómegosztó rossz logikával működteti rendszerét: a feltöltők gyakorlatilag bármit közzétehetnek, de a panaszosok csak részletes dokumentáció bemutatása mellett kérhetik az eltávolítást jogsértés esetén. Ennek kapcsán a stúdió üdvözölte, hogy a közelmúltban egy német bírósági ítélet hatékonyabb ellenőrzési rendszer kiépítésére kötelezte a YouTube üzemeltetőit, valamint kimondta, a portál köteles segíteni a szerzői jogosultakat a jogsértések akadályozásában.

Az MPIA vádjaira a YouTube üzemeltetői közleményben úgy reagáltak, a videómeosztó a szerzői jogokat komolyan veszi, és elvárja felhasználóitól azok tiszteletben tartását. A portál emellett úgy látja, eltávolítási rendszerük hatékony, és minden esetben a lehető leghamarabb reagálnak a jogosulti panaszokra.

 

 

 

Kiszúrja a kameralencséket a sötétben a KalózSzem

Moziban történő illegális felvételkészítés észlelésére kifejlesztett technológiát mutattak be a CinemaCon rendezvényén. A KalózSzem névre keresztelt technológia észleli a kamerák és mobiltelefonok lencséjét a sötétben.

Hosszú ideig a moziban készült kalózfelvételek jelentették a feketepiaci és online terjedő kalózkiadványok elsődleges forrását. Néhány illegális csoportosulás szinte sportot űzött abból, hogy a bemutató időpontjától számítva milyen gyorsan tudják közzétenni a világhálón az illegális felvételt. Az utóbbi években azonban elkezdett csökkenni a kamerás felvételek aránya, nem kis részben a mozialkalmazottak figyelmességének köszönhetően. Crish Dodd, az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) vezetője szerint 2007 óta mintegy 50 százalékkal esett vissza a mozikban készülő kalózfelvételek aránya. A mozitulajdonosok éves konferenciája, a CinemaCon rendezvényén bemutatott új technológia talán még ezt az arányt is képes lesz tovább redukálni.

A TorrentFreak beszámolója szerint a PirateEye (KalózSzem) névre keresztelt technológia olyan figyelőkamerák hálózata, amely a mozitermek sötétjében észleli a kamerák, illetve más, felvétel készítésére alkalmas eszközök lencséjét. A kalózfigyelő kamerák bűnügyi bizonyítéknak megfelelő minőségű felvételt is készítenek a vetítés alatt. A PirateEye rendszert 2006 óta fejlesztik a hollywoodi stúdiók által fenntartott non-profit médiakutatási szervezet, a Motion Picture Laboratories támogatásával.

Bár első hallásra a fogyasztóvédők a magánszféra megsértését vélhetik felfedezni a rendszerben, a PirateEye fejlesztői szerint a kalózfigyelő rendszer semmivel sem zavaróbb, mint a térfigyelő kamerák hálózata, amelyet az utcákon már megszoktak az emberek. Emellett, ha a vetítés alatt nem történik jogsértés, a biztonsági felvételt azonnal törlik, és nem őrzik meg.

 

 

Blokkolják a The Pirate Bay-t a brit internetszolgáltatók

Egy brit bírósági ítélet értelmében a helyi internetszolgáltatók kötelesek akadályozni előfizetőik hozzáférését a The Pirate Bay kalózoldalhoz.

A BBC News beszámolója szerint bírósági döntés értelmében a Nagy-Britanniában működő internetszolgáltatók, a Sky, az Everything Everywhere, a TalkTalk, a O2 és a Virgin Media kötelesek blokkolni a The Pirate Bay oldalát. Az ítélet a hatodik internetszolgáltatóra, a BT-re is vonatkozik, ennek képviselői azonban türelmi időt kértek a bíróságtól az ítélet végrehajtása előtt, hogy mérlegelhessék lehetőségeiket.

A helyi zenei jogvédelmi szervezet, a BPI üdvözölte a bíróság döntését, amely véleményük szerint annak elismerése, hogy a The Pirate Bay működése súlyos szerzői jogi jogsértéseket eredményez. A jogvédők kiemelték, a kalózoldal kreatív alkotások jogosulatlan terjesztése révén tesz szert haszonra, miközben az alkotókat semmilyen formában sem kompenzálja.

A BPI tavaly ősszel önkéntes blokkolásra kérte a szolgáltatókat, ezek azonban jelezték, bírósági határozat nélkül nem tesznek eleget a felszólításnak. A szervezet ezt követően kérte a bíróságtól, rendelje el a kalózoldal blokkolását. A Virgin Media közleményében jelezte, a hivatalos végzés ellenében eleget tesz a kötelezettségnek, ám hangsúlyozta, a cég álláspontja szerint a korlátozás önmagában nem elég, a kalózkodás elleni fellépés, a fogyasztók tartalomfogyasztási szokásainak a megváltoztatása csak akkor lehet hatékony, ha ahhoz megfelelő legális letöltési alternatívák is párosulnak.

Az oldal blokkolását vitató kritikusok szerint a hozzáférés akadályozása nem lehet hatékony, azt ugyanis proxy szerverekkel ki lehet kerülni. Más, a BBC News által idézett szakértők azonban úgy látják, már az is eredmény, hogy a bíróság kimondta az oldal működésének jogszabálysértő voltát, amelynek fontos szerepe van a fogyasztók tájékoztatása, véleményformálása szempontjából is.

 

 

 

14 millió fontot kobozhatnak el a hatóságok a gyógyszerhamisítótól

Bírósági döntés értelmében összesen 14,4 millió fontot foglalhatnak le a brit hatóságok egy elítélt gyógyszerhamisító számlájáról. Ha az érintett nem működik együtt a hatóságokkal, további tíz év szabadságvesztésre számíthat.

Hat éve húzódó eljárás végére tett pontot a brit bíróság azzal, hogy ítéletében engedélyezte, hogy a Gyógyszer- és Egészségügyi Termékeket Felügyelő Hatóság (MHRA) elkobozhassa egy már elítélt gyógyszerhamisító vagyonát. A férfit 2009-ben két év szabadságvesztésre ítélte a bíróság forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező és hamis gyógyszerek illegális terjesztése miatt. Büntetését további két évvel meghosszabbították, amikor a bírósági végzést megszegve megpróbált hozzáférni vagyontárgyaihoz, illetve a hatóságok által elkobzott dokumentum helyett megkísérelt új útlevelet csináltatni, azt állítva, hogy a korábbit elveszítette.

A nyomozás szerint az elítélt mintegy 15,4 millió fontot kereshetett illegális tevékenységével, amelynek segítségével meglehetősen fényűző életmódot folytatott, drága autókat és lakásokat vásárolt, sőt még egy online kaszinót is megnyitott. A hatóságok hat országban összesen 30 bankszámlát azonosítottak, amely az érintetthez köthető. A bíróság 14,4 millió font elkobzását engedélyezte, egyetértve az MHRA azon érvelésével, hogy a gyógyszerhamisítót a relatív enyhe börtönbüntetés mellett meg kell fosztani törvénytelenül szerzett vagyonától is. Az elítélt hat hónapot kapott arra, hogy a hatóságok számára lehetővé tegye az összeg lefoglalását. Amennyiben nem működik együtt, további tíz évvel hosszabbítják meg börtönbüntetését.

Az MHRA szerint a bíróság döntése megerősíti a hatóság azon elkötelezettségét, hogy minden eszközzel érdemes akadályozni, hogy a fogyasztók életét veszélyeztető illegális kereskedők törvénysértő tevékenységük anyagi hasznát élvezhessék.